Az ismerősök körében is többen dolgoznak Ausztriában, de annak is érdekes aki itthon dolgozik!  Mikor érjük el ezt a rendszert melyik kormányban lesz majd akarat, hogy megváltoztassa a nyugdíj rendszert. Példa van rá, akarat lesz-e?

Nem véletlenül irigyeljük Ausztriát: itt az osztrák nyugdíjasok titka

Ausztriában ugyanis minden nyugdíjreform esetében alapelv maradt, hogy a megszolgált állami nyugdíjnak önmagában is biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Vajon hogyan voltak képesek teljesíteni az osztrákok ezt a más államok példája szerint látszólag lehetetlen küldetést?

A gazdaságpolitikai, demográfiai, foglalkoztatási, technológiai, migrációs körülmények folyamatos változása miatt egy idő után minden nyugdíjrendszer reformja elkerülhetetlenné válik. A rendszer fenntarthatóságát és a társadalom idős tagjainak létbiztonságát egyaránt szolgáló intézkedések professzionális előkészítése érdekében elengedhetetlen a külföldön már bevált eszközök, módszerek és jogintézmények beható tanulmányozása. A fejlett államokban hatályos nyugdíjrendelkezések elemzése kiváló lehetőséget teremt arra, hogy azonosítani lehessen az egyes külföldi rendszerek mindazon összetevőit, amelyeket egy következő magyar nyugdíjreform előkészítése során mindenképpen célszerű figyelembe venni. Ez az összefoglaló az osztrák nyugdíjrendszert mutatja be, amelynek a szerző szerint több elemét is érdemes lenne bármely magyar nyugdíjreform kapcsán példának tekinteni.

Nyugdíj a bruttó jövedelemből

Minden osztrák nyugdíjszámítás a bruttó kereset alapján történik, így a nyugdíj is bruttó összeg, vagyis adóköteles (és egészségbiztosítási járulék is terheli). Emiatt sokkal tisztább és átláthatóbb a nyugdíjszámítás menete, miközben a nyugdíjast senki sem tarthatja eltartottnak - ami egy vészesen öregedő társadalomban különösen fontos pszichológiai összetevő is!

A magyar nyugdíjrendszert is kishíján átállították már a bruttó szemléletre, de az utolsó pillanatban az akkori kormányváltás vihara ezt a koncepciót is elsöpörte. A nagy viharok elültével ideje ismét elővenni ezt a legtöbb fejlett országban magától értetődő természetességgel alkalmazott megoldást.

A 80/45/65 alapszabály

Az osztrák nyugdíjrendszer minden reformja esetében alapelv maradt, hogy az állami nyugdíjnak biztosítania kell a tisztes megélhetést minden nyugdíjas számára. Ezt a célt a 80/45/65 szabály alkalmazásával kívánják elérni: 80% legyen a bruttó helyettesítési ráta (az első nyugdíj bruttó összege érje el az utolsó aktív bruttó kereset 80%-át), ha az érintett nyugdíjas legalább 45 évi biztosítási idővel rendelkezik a 65 éves korhatára betöltésével. (Csak összevetésként az Ausztriához hasonlóan gazdag Németország példája: ott a bruttó helyettesítési ráta 2018-ban 48% volt, ami 2030-ig 43%-ra csökken az előrejelzések szerint!)

A magyar nyugdíjrendszernek és bármely reformjának is hasonlóképpen biztosítania kell(ene) az időskori tisztes megélhetést a jövőben is mindazok számára, akik megfelelő nyugdíjjogosultságot szereztek az említett szabály szerint. (Ne zavarjon meg minket az, hogy a magyar nyugdíjskála szerint 45 év szolgálati időhöz 90%-os nyugdíjszorzó tartozik. Ez ugyanis nem a nyugdíjba vonulás előtti utolsó aktív kereset százalékát jelenti, hanem az 1988 óta szerzett magyar keresetekből számított nettó havi életpálya átlagkereset összegének 90%-át, ami jellemzően messze alacsonyabb az utolsó kereset összegénél, nem is beszélve arról, hogy ez az utolsó kereset is a legtöbb esetben csak töredéke az osztrák átlagkeresetnek. Az összehasonlítás az osztrák bruttó és a magyar nettó szemlélet miatt is sántítana.) 

Hogy van tovább a történet, mi jár még Ausztriában?

Ez az írás egy nagyobb cikksorozat része. Amennyiben érdekel a folytatás, kövess minket a facebook oldalunkon, hamarosan érkezik a többi is!