A nyugdíjszámlák rendszere lehetővé teszi, hogy a szülők osztozzanak a gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok során a dolgozó szülő által szerzett jóváíráson, hogy a gyermekével otthon maradó szülő leendő nyugdíjának összege ne csökkenjen túlzott mértékben.

Az a szülő ugyanis, aki nem marad otthon a gyermekét nevelni, hanem dolgozik, az átadhatja az ebben az időszakban a járulékfizetése alapján járó jóváírása legfeljebb 50 százalékát a gyermeküket otthon nevelő másik szülő részére. Gyermekenként legfeljebb hét évi jóváírás osztható meg ilyen módon. A megosztásra irányuló döntés válás esetén sem vonható vissza. A nyugdíjrendszerben ilyen intézkedésekkel ténylegesen elősegíthető a nemek közötti egyenjogúság érvényesülése.

A gyermekneveléssel szerezhető biztosítási időtartamok egyszerű számítása

A nyugdíjjogosultság szempontjából a gyermekneveléssel a születéstől számított legfeljebb 48 - járulékfizetés nélküli - naptári hónap számítható be. (Ikerszülések esetében legfeljebb 60 naptári hónap számítható be.) Így nem kell számolgatni, mint itthon, hogy melyik gyerek után mikor, milyen támogatást kapott a szülő, amelynek mekkora tartama milyen arányban számítható be.

A kiegyenlítő támogatások

A Magyarországon tíz éve változatlan összegű, már eredetileg is arcpirítóan alacsony összegű minimálnyugdíj (28.500 Ft/hó) és a hasonlóan filléres méltányossági megoldások, valamint a minimálnyugdíj összegének százalékos mértékében meghatározott, az éhhalál elkerüléséhez épphogy elegendő időskorúak járadéka mint szociális ellátás helyett a kiegyenlítő támogatások rendszere garantálhatná az öregkori elszegényedés megfékezését.

A költségvetés fedezné a kiegyenlítő támogatásokat (Ausztriában ez az Ausgleichszulage), amely a törvényben évente meghatározott, minden ausztriai állandó lakost megillető minimális ellátási szint, valamint az adott személy nyugdíja és egyéb jövedelme különbözete. A kiegyenlítő támogatások rendszere biztosítja a szolidaritás alapelvének érvényesülését.

Egy ilyen rendszer Magyarországon a jövőben abszolút életmentőnek bizonyulhatna, ha a rendszerváltozást követően évtizedekre minimálbérre vagy annál is kisebb kereseti összegre bejelentett - vagy be sem jelentett, a szürke és a feketegazdaság labirintusaiban tévelygő - milliók betöltik a nyugdíjkorhatárukat, és szembesülnek azzal, hogy mennyire elképesztően alacsony lesz a megszolgált nyugdíjuk. Itt eldőlhet, hogy Magyarország jóléti vagy egészen más állam-e. 

Hogy van tovább a történet, mi jár még Ausztriában?

Ez az írás egy nagyobb cikksorozat része. Amennyiben érdekel a folytatás, kövess minket a facebook oldalunkon, hamarosan érkezik a többi is!