Magyarországon a kizárólag a fogyasztói árak tervezett növekedésétől (a költségvetési törvényben előre jelzett inflációs rátától) függő éves rendszeres nyugdíjnövelés egységes százalékos mértéke elkerülhetetlenül az időskori relatív szegénység növekedéséhez vezet. Ha ugyanis az inflációnál nagyobb ütemben nőnek a bérek (jelenleg 3-4-szer nagyobb mértékben), akkor az aktív dolgozók keresetének és a nyugdíj összegének vásárlóértéke közötti olló nagyon gyorsan nyílik.

Emellett az emelés valóban méltánytalan, hiszen a kis- és a nagyösszegű nyugdíjakra ugyanolyan százalékos mértékű emelés vonatkozik, ezért az egyik nyugdíjas, aki valóban rászorul, ezer forintos, a másik meg, aki egyáltalán nem szorul rá, tízezer forintos nagyságrendben kaphat emelést évente. 

A sávos emelés gyakorlatban

Ausztriában a problémát a sávos nyugdíjemelés révén oldják meg. A sávos nyugdíjnövelés mértéke Ausztriában:

• a tényleges infláción alapuló referencia-értéktől (Richtwert),
• az ennek alapján meghatározott növelési százaléktól vagy euró-összegtől,
• valamint a nyugdíj összegétől függ. 

Így az osztrák emelés is végsősoron az infláció függvénye, mégis enyhíti a méltánytalanságot a sávosan változó mérték, illetve az, hogy egyes sávokban százalékos, más sávokban meghatározott euró-összegű az emelés.

2019 évi emelések

Erre az évre vonatkozóan (2019. januárjától) például a következő az emelés mértéke: 

• 2,6%, ha a nyugdíj összege nem haladja meg az 1115 eurót,
• 2,6%-ról arányosan csökkentve 2%-ig, ha a nyugdíj összege 1115,01 és 1500 euró közé esik
• 2%, ha a nyugdíj összege 1500,01 és 3402 euró közé esik,
• 68 euró, ha a nyugdíj összege meghaladja a 3402 eurót.

Hogy van tovább a történet, mi jár még Ausztriában?

Ez az írás egy nagyobb cikksorozat része. Amennyiben érdekel a folytatás, kövess minket a facebook oldalunkon, hamarosan érkezik a többi is!